A település első írásos emléke a 990-ben (1025-ben) kelt Szent István király görög nyelvű adománylevele.

Itt említik először a mai Fűzfő területén volt Máma nevű falut, a település ősét, így ebből a korból származik Fűzfő egyik fontos látnivalója, a XII-XIII. századi templomrom is.

A középkorban, majd a XVII. században is elpusztult település tárgyi emlékei mind-mind bizonyítékai annak, hogy Fűzfő természeti adottságai letelepedésre és ittmaradásra késztették a helyét kereső embert. 1908-ban épült a vasút, ezt követően kezdődött a községgé válás újkori története. 1936-37-ben készült a római katolikus templom. A millennium jegyében készült el a fűzfői származású Szilágyi Bernadett szobrászművész "Fűz-fő" című alkotása, amely a millenniumi emlékparkban látható.

A Fűzfő Napok rendezvénysorozatát Szent István napjának hetében tartják. A vasútállomástól turistaút indul a Rom-kúti völgybe és egy római kori villa maradványaihoz.

A városból kerékpárút vezet Balatonkenese és Balatonalmádi felé. A Máma-tetőről körpanoráma nyílik a Balaton keleti medencéjére. Balatonfűzfő büszkesége a selymes talajú Föveny strand, ahol újdonság a kamikaze és élménycsúszda. A tobuki városrész strandja is megszépült. A városban, az Irinyi utcában is új, az uniós szabványoknak is megfelelő játszótér épült. A település újkori történetében kezdetektől fogva jelen van és kiemelkedő szerepet tölt be a sport. Balatonfűzfőn működik a Balaton első bobpályája. Napjainkban Fűzfő Balaton-partja, országos hírű uszodája, szabadtéri sportlétesítményei, olimpikonokat adó sportlövői, vitorlás sportja - többek között - Veszprém megye egyik meghatározó idegenforgalmi és sportközpontját jelenti.

Közigazgatásilag Balatonfűzfőhöz tartozik.