A Badacsony-hegy keleti lábánál találjuk a 2600 lakosú Badacsonytomaj várost.

A város területén 1263-ban már állt a pálos rend Szent Imréről elnevezett kolostora. A falu a XIV. század elején a szigligeti királyi vár tartozéka volt. A törökök többször is elpusztították, majd a XVIII. század elején népesedett be, ekkor az Esterházy hercegek voltak a terület birtokosai. 1715-ben a somogyi oldallal folytatandó árucsere érdekében két nagy komphajót állítottak üzembe. A lakosság halászattal, szőlőtermesztéssel és bortermeléssel foglalkozott.

A település gazdasági fellendülése 1903-ban a bazaltbánya megnyitásával kezdődött.

Ami jó volt a lakosságnak, az helyrehozhatatlan sebeket okozott a gyönyörű hegy keleti oldalán. A természetvédők hosszas küzdelmének eredményeként 1965-ben felhagytak a bányászattal, a hegyet tájvédelmi körzetté nyilvánították. (Lásd Badacsony leírását is!)

Badacsonytomaj a badacsonyi borvidék központja. Itt csak a bortörvényben feltüntetett badacsonyi szőlőfajtákat termelik: a kéknyelűt, a szürkebarátot, a badacsonyi muskotályt, a furmintot és a rizlinget. Az itt érlelt borok a világ minden tájára eljutnak.

A település építészeti kuriózuma a központban álló, fekete bazaltkőből emelt neoromán stílusú római katolikus templom, Európa első ilyen jellegű építménye. Innen nem messze a Fő utca 12. szám alatt tekinthető meg a Helytörténeti Múzeum kiállítása. A város művelődési házában képzőművészeti tárlatokban gyönyörködhet a betérő.

A Tapolcai-medence a szélén feltörő bazalthegyekkel az ország talán legváltozatosabb táját alkotják.

Az elragadó szépségű környezet évente mintegy kétmillió turistát késztet arra, hogy e vidéket felkeresse. A hegycsoport legdélibb, legnagyobb tömegű tagja a Badacsony, amely félszigetként nyomul a tó medrébe. A révnél áll a híres festőművész, Egry József nyaralója, a "Balaton szerelmesének" háza ma emlékmúzeum. A hegy alakja és geológiai emlékei világosan mutatják a vulkanikus hegyek kialakulásának menetét. A felső "bazalt-sapka" megvédte az alatta lévő lágy, üledékes részeket a szél és a víz hatásától, így a hegynek csak a környezete kopott az évmilliók során. Az erózió a bazaltréteg széleit állandóan pusztítja, így alakultak ki a látványos bazaltorgonák és a kőzsákok. Ezek alatt, a termékeny üledékes talajon díszlenek a híres badacsonyi szőlőskertek. A hajóállomástól aszfaltozott úton érhetjük el a Kisfaludy-házat és alatta a költő feleségének, Szegedy Rózának présházát és lakóépületét. A tornácos, nádtetős épület emeletén irodalmi emlékkiállítás látható.

A Kisfaludy-házból már meredek turistaösvény vezet a Kisfaludy-kilátóba (437 m). A hegy platóját érdemes körbejárni, a nyugati oldalon a Bujdosók-lépcsője vezet le a partra.

A badacsonyi nyár és ősz programkínálata rendkívül gazdag. Kiemelkedő esemény a július végén kezdődő Badacsonyi Borhetek, valamint a Badacsonyi Szüret, amely szeptember közepén látványos felvonulásával az országos rendezvények sorába tartozik. A kétnapos program részei a kirakodóvásár, a felvonulás és a szüreti bál.

Tartalmas kirándulásra ad alkalmat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által kialakított tanösvény, amely körbevezet a hegyen, és magyarázó táblákkal hívja fel a figyelmet az érdekes látnivalókra. Kiindulópontja a Kisfaludy-ház parkolója. Badacsonyörsre átsétálva a Folly Arborétum kínál felüdülést örökzöldjeivel, nemes fáival. Badacsonyból felejthetetlen élményt nyújtó kirándulások tehetők a környék hegyeire, a Szent György-hegyre, a Gulácsra, valamint a szigligeti Vár-hegy és a Csobánc tetején őrködő romokhoz.

A településnek két megtekintésre érdemes nevezetessége van. Egyik az 1816-ban épült Páduai Szent Antal-kápolna. Táblaképei Udvardy Erzsébet munkái. Másik az Ábrahám-hegy nyugati oldalán található Folly-arborétum, amely ma már öt hektáron elterülő faritkaság-gyűjtemény.

Badacsonyörs borászata elismert. Legrangosabb eseménye a Szent Antal-napi búcsú. A településről jelzett turistautak vezetnek a környék számos nevezetességéhez Badacsonytól a Káli-medencéig.