A homokos rónán ma is több mint hetvenezer ember él a tanyákon, de egyre többen választják a nomád életformát a hétvégékre vagy nyaralásnak.

Bács-Kiskun megye nem csak az ország legnagyobb területű megyéje - több mint félmillióan lakják -, hanem a legnaposabb is, sőt az országban itt tavaszodik leghamarabb.

A Duna-Tisza közének kétharmadát elfoglaló megye egyben a leglaposabb is, de korántsem unalmas! A talaj fő alkotóeleme itt a homok, sokszor a felszínen találjuk meg, futóhomok formájában a Homokhátságon, a Duna-völgyben pedig a talaj alsóbb rétegeiben. A löszös, szikes pusztákat nem csak a Duna, hanem a kanyargósabb Tisza is változatossá teszi.

A jellegzetes alföldi táj eredeti állapotát mutatják a Kiskunsági Nemzeti Park védett területei, de védett a lakitelki Holt-Tisza is, és különleges érték például a Kecskemét melletti Nyíri-erdő vagy a kunbaracsi gyertyános tölgyes. Az ember azonban itt is beleszólt a természet munkájába, a belvízrendezés során épült ki a megye nyugati részén a Duna-völgyi-főcsatorna, s az ehhez csatlakozó Kiskunsági-főcsatorna.

A megyeszékhely Kecskemét, itt él a megye lakosságának közel egyhatoda. A várost a magyar gyümölcs fővárosaként tartják számon századok óta, de - a barack mellett - a borukra is büszkék lehetnek a helybéli gazdák. Kecskemét építészeti emlékei is jelentősek, sokan keresik fel az alföldi várost, hogy megnézzék a Cifrapalotát, vagy az Alföld legmagasabb épületét, a városban található öregtemplomot - a copfstílusú épület keresztje 76 méterről néz le a városra, 45 tonnás harangjának hangja pedig régen egészen Bugacig elhallatszott.

Jelentős műemlékeket találunk a megye többi városában is, például Kalocsán az egykori vár helyére épült érseki palotát, vagy Lajosmizsén az 1270-ben épült gótikus templom romjait, ahol jeles egyházi ünnnepekkor még mindig tartanak szabadtéri miséket.

Aki pedig mégis a természetbe vágyik, azt várják a tanyák és természetesen a bugaci puszta. A környékén ősborókást is találunk, magán a pusztán pedig régmúltban használatos, nádból és fából készült pásztorépítmények hű másait láthatjuk.

A pusztára gyalogosan, vagy lovas kocsin lehet bejutni. Pásztorhagyományaival, különleges lovas programjaival, a szinte határtalan lovaglási lehetőségeivel az apró, hófehér falú tanyák között, magával ragadja az idelátogatót. A lovasbemutatókkal, a hagyományos életvitel bemutatásával közelebb kerül hozzánk a ma is élő tanyavilág.