Algyő Csongrád megye délkeleti részén, belterületével a Tisza jobb partján helyezkedik el. Alapvetően helyzetét a Tisza közelsége, Szeged Megyei Jogú Várostól való 10 km-es, Hódmezővásárhelytől pedig 15 km-es távolsága determinálta. Területén halad át a 47-es országos főútvonal, és ezzel majdnem egyező tengelyű a Szeged-Békéscsaba irányában fekvő vasútvonal. Ebből adódóan egy közúti híd és egy vasúti híd biztosítja a Tiszán az átjutást.

Algyő egész területével szerves része a Duna-Tisza közötti hátságnak, geodéziailag legmagasabb pontja a vasútállomás épülete, ami 72,5 méterre van az Adriai-tenger szintje felett. Algyő település írásos emlékeire alapozottan 1998-ban immáron 860 éves történelmi fennállását ünnepelte. A honfoglaláskor már nagy valószínűséggel lakott hely volt, birtokosai a vezérlő fejedelmi törzs tagjai. A 20. század elején színvonalas mezőgazdálkodás és jelentős kisipari tevékenység jellemezte. Gazdasági jelentősége országos méretűvé emelkedett a 60-as években feltárt földgáz és kőolajmező révén.

1973-ban községegyesítés címén Algyőt Szegedhez csatolták. Ez a kényszerű függőség az élet minden területére rányomta bélyegét. Az 1996. október 27-én lezajlott hivatalos népszavazás eredménye, a községegyesítés közös akaraton nyugvó megszüntetésében nyilvánult meg. Az 1997-re készített Algyőre vonatkozó költségvetés egyértelműen biztosította a helyi önkormányzat működőképességét.

Algyő látnivalói: a ma is álló Szent Anna-templom - a barokk sisak kivételével - középkori eredetű. Nyugati oldalát nyomott, csúcsíves ajtó töri át egyszerű téglakerettel, két déli sarkához egy-egy háromszakaszos diagonális támpillér támaszkodik. A torony földszintje előcsarnokul szolgál, melyet egyszerű dongaboltozat fed. Az előcsarnok két oldalán egy-egy befalazott ülőfülke figyelhető meg. Építésének idejét csak tág időhatárok között, a XIV. század és a XV. század vége közötti időszakra tudjuk meghatározni. A templom falán emléktábla jelzi a világháborúk elesetteinek nevét. 

Algyőn található a Süli András-ház, mely az egyik legjelesebb parasztfestő, a XIX. század végén született Süli András képeit mutatja be. Algyőn utcát neveztek el róla, s a házon emléktáblát helyeztek el. Megkapta az Algyő Első Díszpolgára kitüntető címet. A község képviselőtestülete hamvait hazahozatta, és 2000. október 1-jétől hazai földben, a temetőben elhelyezett díszsírban talált nyugodalmat. Az Egészségház előtt látható Kligl Sándor "Gondoskodás" című, szép vonalvezetésű, három alakos szobra. A Hősi halottak emlékművét az algyői temető bejáratának közelében állították föl 1999-ben, Algyő napján.