A Duna-Tisza köze központi területén a Kiskunság homoktakaróján helyezkedik el az 1940 lakosú falu, Kecskeméttől délnyugatra.
A község nevének eredete: Ágasegyháza összetett szó. Az utótag, "egyháza" jelentése Isten háza, azaz templom. Az előtag "Ágas" feltehetően a középkorban épült ágasfás, szelemenes templomára utal. (Kő hiányában fa és vesszővázas, sárral tapasztott ágasfával díszített templomot építettek itt az Árpád-korban.)
A falu története az Árpád-kori kun időkre vezethető vissza. 1924-ben épült fel a Római Katolikus Imaház, amelyet később templommá alakítottak. A reformátusok 1938-ban építettek gyülekezeti házat. Ágasegyháza 1952. február 22-én alakult önálló községgé. A XX. század első felében Kecskemét egyik legsűrűbben lakott pusztája volt. Faluháza, 9000 kötetes könyvtára is van a falunak. Az önkormányzat 2001-ben pályázaton nyert 16 számítógéppel létrehozta a település információs csomópontját. Régóta híresek az ágasegyházi népdalok, hírük Budapestre is eljutott. Három éve a helyi hagyományokat példásan ápolja és egyre több helyen népszerűsíti a Boróka Népdalkör és Citerazenekar.
Minden év őszén falunapot tartanak szüreti bállal.